A fonyódi Sipos hegy

Fonyód két csúcsú hegyre épült. Az alacsonyabb, 207 méter magas Sipos hegy fekszik keletre, a magsabb, 233 méteres Várhegy nyugatra.

Fonyódon Alsó-Fonyódi hegynek nevezték a hegy keleti és déli szőlős területének azt a részét, amely a mai Szent István utcától kezdve, a Várhegy déli nyúlványának gerincéig ért, beleértve a mai Sándor utcát, és az akkori falu fő utcáját képező telkeket is. Az északi határt az uradalom erdeje képezte, amely általában a mai Sipos hegynek nevezett - keleti - hegycsúcstól húzódott a későbbi Bélatelepi villasorig.

Az Alsó Fonyódi hegy falusorán összesen 22 csehi lakosnak volt szőlője. A Csehiben lakó Szentes testvérektől 1868-ban vette meg Sipos József a hegytetőtől a mai Fő utcai ABC-ig lenyúló saroktelket, amelyen szőlő és pince volt. A fonyódi kettős kúp keleti csúcsát ebben az időben, a hegycsúcsig nyúló telke folytán nevezték el Sipos-hegynek. Siposéktól 1884-ben Kiss István vette meg a területet, akit azt 1901-ben telkesítette.

A Tapolcai-medence vulkanikus tanúhegyeinek „kistestvérei” a fonyódi a Sipos-hegy (207 m) és Vár-hegy (233 m). A Sipos-hegy kőzete - a vulkáni működés eredményeként megszilárdult bazalt - a környék legfőbb útépítőköve lett.

A bazaltot nemcsak az ember, hanem a szél és a víz is pusztította, és hordta le a lejtő aljára. Így jött létre a jellegzetes kúp alak, melynek meredek északi lejtőit a tó hullámverése a lejtőcsuszamlások által alakította ki. De a külső erők építő munkáját sem hanyagolhatjuk el, hiszen a hordalék (főleg a tó hullámzása által idesodort tavi üledék) elteregetésével több kilométer hosszúságú turzás (a népi elnevezés szerint kösköny) alakult ki. Ez választotta le a déli mocsaras, lápos zsombékos területeket, az igazi „Vadvízországnak” számító berkeket.

A Sipos-hegy erdejének főbb alkotó fafajai a csertölgy és a virágos kőris. Ebben az erdőrészben sok hagyásfát is találunk. Az aljnövényzet növényeinek egy része a terület nyári párás, hűvös mikroklímájára utal.

A Sipos-hegy északi, amfiteátrum-szerű katlanában sportcentrumot alakítottak ki. Ha a hegyre igyekszünk hazánk mondhatni legszebb szerpentin útjának emelkedőjén, elhaladunk az erdélyi fatemplomokra emlékeztető protestáns templom és a második világháború polgári áldozatainak emlékére állított kopjafák mellett. Ezt követően már a fák között, szépen kiépített sétautakon közelíthetjük meg a csúcson lévő Postás-kilátót. Az 1987-ben elkészült postai mikrohullámú átjátszó épülete a turisták számára remek pihenő- és kilátóhely, ahonnan elragadó kép tárul elénk: Keszthelytől Keneséig - a Balaton-parton egyedül erről a helyről - láthatjuk az egész Magyar Tengert. A hegyen található az erdei tornapálya is, ahol ösvények és állomások között tehetjük próbára tudásunkat.

A helyi turizmus fejlesztése kapcsán alakult meg a Fonyódi Gasztronómiai Klub, amelynek sajátos étlapján többek között szerepel a Sipos hegyi népek töltött paprikája is.