A Velics család kapcsolata Fonyóddal

összeállította

Varga István könyvtáros

A régi Fonyódon ’falusor’-nak a mai Fő utca környékét hívták, sőt, sokan ma is így hívják. E falusoron gazdát cserélt, kisemberek szőlőit képező ingatlanok, egy-egy állomását jelentették tulajdonképpen a fonyódi hegy átalakulásának társadalmi tekintetben. Az értelmiség beszivárgása, térfoglalása, a kulturáltság terjedése volt ez, a régebbi zsellérparaszti települési formával szemben. Az az áramlat, amely a Balaton felé terelte az értelmiség érdeklődését, azonban nem csak a paraszti sorban élők telkeire volt hatással, hanem megváltoztatta a birtokviszonyokat, az imént tárgyalt falu felső része és a Bélatelep körüli erdősuradalmi területén is, mely a Basch család birtokát képezte.

Baschék Zichy bélatelepi parcellázásával egyidejűleg maguk is arra határozták el magukat,, hogy az ehhez csatlakozó erdőrészeket eladják. Ezt azonban nem parcellázás útján oldották meg, hanem egy tagban adták el 1894-ben azt a 29 hold, 746 ٱölnyi területet, amelybe a hegyen a falusor torkolt, és amely a Bélatelep villasorától, lényegében a mai protestáns templomig terjedt erdős parti részt foglalta magában.

A vevők, három egymással szövetkezett értelmiségi családból kerültek ki. Ezek egyik dr. Major Ferenc székesfehérvári orvos, a másik dr. lászlófalvi Velics Antal tudós, orientalista, a har-madik pedig Bihar József Budapesten lakó alezredes hadbíró és felesége Küttel Lenke volt. A kon-zorcium 21 021 forintot fizetett összesen az ingatlanért, ami a Zichy féle parcellázáshoz viszonyítva magasabb árat jelentett, amit talán a 60 éves fákkal beültetett erdő indokolt, a Bélatelep akkor fiata-los erdejével szemben. Zichy ugyanis a bélatelepieknek 35 krajcárjával, azaz 70 fillérrel számolta a telkek négyzetölét, míg Baschék egy négyzetölet 44 krajcárért, azaz 88 fillérért adtak.

A vétel nyilvánvalóan viszonteladás céljából, spekulációra történt. Amint a fonyód-kaposvári vonal kiépült, s a nyaralótelkek árai emelkedtek, az erdőrészt parcellázták s abból 1897-ben mintegy kilencven 150-500 négyzetöles telket mérettek ki. Ennek a parcellázásnak az eredmé-nye a máig is ismert utcahálózat. Így a falusor végéhez csatlakozó szép erdős liget – ma Kossuth erdő – sétányaival, és a falusor meghosszabbításában lévő mai iskolautca, és a templomhoz tartozó utca is. A két hegycsúcs közötti és a falu főutcájával érintkező lapos területet eleinte Major-telepnek nevezték, majd az új tulajdonosáról Velics-erdőnek.

A területhez partrész is tartozott, melyhez a parcellázást követően szerpentin utat vágattak, és ennek alján létesítették e faluvégi terület fürdőhelyét. Ennek a Major-telepi fürdőháznak 1900-ban 20 kabinja volt. 1957-ben feltöltés eredménye lett a községi strand, és 1958-ban épült a strand-épület.

Noha a parcellázás megtörtént, eladásokra az első években nem került sor. Közcélokra azonban áldoztak belőle. Így Major Ferenc aki néppárti képviselő és hívő katolikus volt, létrehozta 1902-ben Fonyód első kápolnáját az ő telkük Balaton felöli szakadékos oldalának egyik szélső pontján.

A templomépítés után Major nemsokára meghalt. Telekrészén 1904-ben másik két társa megosztozott úgy, hogy a Bélatelep felé eső ligetrész Velicsnek, a Sipos hegy felé eső rész pedig Biharnénak jutott. A megosztás kiterjedt a vízjogra is és a Balaton partra is.

A Velicsnek jutott részen építette fel 1906-ban azt a nagyszabású, hat szobás, melléképületes családi nyaralót a Bélatelep bejáratánál, melyet 1957-ben kultúrházzá, mozivá, majd 2003-ban múzeummá alakítottak át. A megosztást megelőzően a Velics részen kis parcellát adtak el Simonyi-Semadam Sándor ügyvédnek. Ő három szobás épületet emelt rajta, amely mindmáig az egyetlen épület ezen a ligetes terüle-ten. Velics építtette fel 1913-ban a Bélatelephez csatlakozva a Lajos-laknak nevezett penzió-rendszerű emeletes szállodát is, mely zöldre festett, deszkából készített körerkélyeivel harmoniku-san illeszkedett be az akkor divatos nyaralóépületek stílusába. Az erkélyt 1956 őszén bontották le, az épületet megnagyobbították és ma az egyesült Izzó üdülője.

A Lajos-lak 22 szobás 2 melléképülettel rendelkező épület volt, melyet 2-3 szobás apartma-nokra tagozva családoknak adtak ki nyaralni. Később az egész épületet egyben bérelték szálloda vagy penzió céljára, illetve iskolai üdülőtelepnek. Ezért vált szükségessé egy újabb melléképület építése egy nagy ebédlőteremmel és konyhával. Az eredeti épületet Velics Antal elgondolása szerint Kreisz János lengyeltóti építőmester, az ebédlőépületet Herbert József fonyódi építész építette. Az asztalos, bádogos, lakatos munkákat, valamint a belső berendezést a legnagyobbrészt fonyódi iparo-sok készítették.

A villát több nyáron át bérbe adták, s így nyaralt ott például Szinyei Merse Pál, a nagy fes-tőművész is, ott festett balatoni képeivel új tárgykört talált művészetének. Az építkezésekkel egyi-dejűleg a Balaton parton fürdőkabinok is készültek az ún. Velics-strandon. Ezeket eleinte fából ké-szítették, de miután Herbert a part közelében cementtégla gyárat létesített, ebből az anyagból állan-dóbb jellegű kabinokat emeltek és egy mólót is építettek. Ezeket a Balaton ismételten megrongálta.

Dr. Velics Antal tudós ember volt, akinek nevét tudományos munkássága 1915-ben bekö-vetkezett halála után is fenntartotta. 1855-ben született a Nógrád megyei Szécsényben. apja idősebb Velics Antal Túróc megyei ügyvéd volt, onnan telepedtek át. Eleinte orvosnak készült, tanulmánya-it a budapesti, bécsi, berlini és párizsi egyetemeken végezte. Ezután orvosi gyakorlatot folytatott Budapesten és rövid idő múlva egészségügyi okokból felhagyta praxisát és gazdálkodni kezdett. E pár év alatt behatóan foglalkozott történelemtudománnyal és kimagasló nyelvtudása segítségével (mintegy 20 nyelven beszélt) megfejtette és lefordította a török hódoltság idejében Magyarországon készült Bécsben őrzött török kincstári „deftereket” – adólajstromokat – melyeket azután korai halála folytán Kammerer rendezett sajtó alá és a Tudományos Akadémia adott ki, két kötetben. Orienta-lista volt. A kelet-ázsiai nyelveket tanulmányozta, és az ó-kínai nyelv alapján e nyelvek eredetét és közös elemeiket kutatta. Idevágó tanulmányát magyar, német, angol, francia, olasz és japán nyel-ven írta és adta ki. Bejárta az egész világot, körülutazta a Földet és kétszer járt Kelet-Ázsiában. Csa-ládi villájára és a Lajos-lakra emléktábla kívánkozik.

Velicsék évtizedeken át voltak Fonyódon telekbirtokosok. Telkeiket apránként értékesítet-ték. A Velics szerzemény utolsó részét – 6583 négyzetölet – 1931-ben parcellázták örökösei: Velics Lajos, Mária, Valéria és Antónia.

Partrészeit Velics strand céljára adta át, amelyet róla neveztek el.

A Velics féle ingatlan az Alsó- és Felső Fonyód találkozásánál volt, és a két hegycsúcs közti nyereg parti részét foglalta magában.

Velics Antal (lászlófalvi), orvosdoktor, gyakorlóorvos és földbirtokos. V. Antal ügyvéd és Haynald Teréz fia, szül. 1855. Szécsényben (Nógrádm.); atyját négy éves korában elveszítette s neveltetéséről anyai nagybátyja Haynald Lajos kalocsai érsek gondoskodott. Orvosi tanulmányait a budapesti, bécsi és párisi egyetemeken végezte s 1879-ben Budapesten orvosdoktorrá avatták. Nagy hajlandóságot érezvén magában a keleti nyelvek tanulására, Algirban és Egyptomban utazott, elsa-játította a héber, arab és török nyelvet. Budapesten él és orvosi gyakorlatot folytat.

Czikkei az Alkotmányban (1907. 168. sz. Nyelvészeti talányok), a Religióban (1908. 39–42. sz. Az első emberpár nyelvéről.).

Velics Antal munkái

- Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek –. Kiadja a magyar tudományos Akadémia történelmi bizottsága. Fordította dr. Lászlófalvi Velics Antal. Bevezetéssel ellátta és sajtó alá ren-dezte Kammerer Ernő. I. kötet. 1543–1635. (n. 8-r. LV, 467 l. és 1 tábla.) Bpest, 1886. Akadémia. 6.

- Velics Antal, dr. A khínai nyelv szerepe az Ural-altáji, indo-európai és sémi nyelvekben. (n. 8-r. 99 l.) Bpest, 1899. Szent István-Társulat bizom. l 2.40

- Velics Antal, dr. Magyarországi török kincstári defterek. Kiadja a m. tud. Akadémia történelmi bizottsága. Bevezetéssel ellátta és sajtó alá rendezte Kammerer Ernő. II. kötet. 1540–1639. (n. 8-r. XXIX és 770 l.) Bpest, 1890. Akadémia. 10.–

- Velics Antal, Lászlófalvi. A nyelvek egységéről, vagy: Hogyan beszéltek eleink? (N. 8-r. 44 l.) Bpest, 1901. Athenaeum r. t. 1.–

- Velics Antal, Lászlófalvi. Ueber die Einheit der Sprachen. (8-r. 60 l.) Bpest, 1902. Ny. u. o.

- Velics Antal, Lászlófalvi. Ueber Ursprung und Urbedeutung der Wörter. Versuch einer Systematik. (8-r. 80 l.) Bpest, 1904. Ny. u. o.

- Velics Antal, Lászlófalvi. Nyelvegység és hangutánzás. Rendszertani tanulmány. (8-r. 60 l.) Bpest, 1905. Rózsa K. és neje ny.

- Velics Antal, Lászlófalvi. Versuch eines natürlichen Systems in der Etymologie. (8-r. 74 l.) Bpest, 1905. Ny. u. o.

- Velics Antal, Lászlófalvi (dr.). A súlyos neurasthenia némely gyógyjavalatáról. Különleny. a „Gyógyászat”-ból. (8-r. 12 l.) Bpest, 1906. Stephaneum ny.

- Velics Antal, Lászlófalvi. Keresztényszociális irányeszmék. (Adalékok a keresztényszociális programmhoz.) (8-r. 50 l.) Bpest, 1906. Stephaneum ny

- Velics Antal, Lászlófalvi Szózat a magyar néphez! Keresztényszociális irányeszmék. (Adalékok a keresztényszociális programmhoz.) (8-r. 104 l.) Bpest, 1906. Ny. u. o.

- Velics Antal, Lászlófalvi. Un nouveau systčme de linguistique. Étude sur l'origine. l'évolution et l'unité des langues. (8-r. 44 l.) Bpest, 1909. Szerző kiad.

- Velics Antal, Lászlófalvi. Onomatopäe und Algebra. Eine etymologische und sprachphilosophische Studie. (8-r. 68 l.) Bpest, 1909. Ny. u. o.

- Velics Antal. Über die Mnemotechnik der Zukunft. (Die einzige natürliche Grundlage zum leichtesten Erlernen fremder Sprachen.) Bp., 1912. Rózsa K. 162 [2] l., 1 t.

- Velics Antal. Adamitics . An assay on first man’s language or the essiest way to learn foreign languages. For the use of Middle-and High schools. Bp., 1914. Stephaneum. 129 [1] l.

.

Róla szóló irodalom

- Vasárnapi Újság. 1915. 142. p. Velics Antal nekrológ.

- Orvosi hetilap. 122. 1981. 14. 839-840. Kapronczay Károly: Velits Antal (1855-1915).