Huszka Jenő

1875 - 1960

zeneszerző

Három színű ősi magyar lobogó,

fújja a szél, fújja.

Míg azt fújja él a magyar szabadság

hősök dicső múltja.

Tépázhatja bárhogyan is az idő,

újjá éled két karunkban az erő.

Három színű ősi magyar lobogó,

lengjen, a szél fújja.

(Szabadság induló. részlet a Szép juhászné c. operettből.)

Huszka Jenő majd' négy évtizedig, 1907 és 1944 között a fonyód-bélatelepi villasoron lévő házában töltötte nyarait. Itt szerezte több híres operettjének - Lili bárónő, Mária főhadnagy - fülbemászó dallamát. Villájához közel tábla őrzi emlékét.

A Náray-Szabó villa 1916-ig volt a család kezén. Ekkor özvegy csantavéri Törley Józsefné Sacelláry Irén budapesti lakos vette meg 30 000 koronáért. Tőle 1922-ben a híres operettszerző, dr. Huszka Jenő miniszteri tanácsos vette meg, kinek felesége koronghi Lippich Leona, apja után már a szomszédos villa tulajdonosa is volt. A nagy társadalmi életet élő Huszkáék a Náray féle villát 1930-ban, 25 000 pengőért két budapesti gyógyszerésznek, Fekete Zoltánnak és László Jenőnek adták el. Amikor Huszka 1924-ben Lippich Leonától elvált, az asszony báró Roszner Istvánhoz ment férjhez, ő pedig a finom tollú, mély gondolkodású Arányi Máriát vette feleségül az 1920-as évek végén, akit Fonyódon ismert meg.

Az eredeti Lippich villa a két háború közti időben 1912-től Huszkáné Lippich Leona tulajdona volt, akinek egyik leányát, Huszka Lillyt, Fonyód öreg tudósának dr. benefai Bacsák Györgynek egyik fia, dr. Bacsák János, a híres Hutter és Lever szappangyár volt igazgatója vette el.

***

Huszka Jenő (Szeged, 1875. ápr. 24. - Bp., 1960. febr. 2.): zeneszerző, a magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa. A Zeneak.-n Hubay Jenő és Koessler János tanítványa. Jogot is végzett. Párizsba került és egy évig első hegedűse volt a Lamoureux-zenekarnak. Visszatérése után a kultuszmin. művészeti ügyosztályán dolgozott. Itt ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később szövegírója lett. Felesége Arányi Mária író. ~ első nagy sikerét a Bob herceg c. operettjével aratta (Népszínház, 1902). Megdöntötte az angol és bécsi operett kizárólagos uralmát, és új lehetőségeket tárt fel az őt követő m. komponisták (Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Kálmán Imre) előtt. 1903. nov. 6-án a Király Színházat, Bp. új operettszínházát ~ Aranyvirág c. operettjével nyitották meg. - Többi operettjei közül legnépszerűbb a Gül Baba (Király Színház, 1905), a Lili bárónő (Városi Színház, 1919). ~ megbecsült egyénisége volt a m. művésztársadalomnak, a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete elnökévé választotta. A Zeneszerzők Világszövetségének 1930-i bp.-i kongresszusán a világszövetség alelnökéül választották meg. 1955-ben mutatták be Szabadság, szerelem c. történelmi daljátékát.

Huszka Jenő a legnépszerűbb zeneszerzők egyike volt, ki egy véletlen kapcsán került a figyelem középpontjába.A véletlen pedig annak volt köszönhető, hogy a Népszínház igazgatója - ötleteiből kifogyva - épp nem tudott milyen darabot színpadra vinni, így kénytelen-kelletlen, de Huszka fiókban lapuló operettjét mutatta be. Mondani sem kell, a siker óriási volt! Az 1875. április 24-én Szegeden született Huszka Jenő, a magyar operett egyik megteremtője volt. Tehetsége olyan erősen és korán mutatkozott meg, hogy csodagyereknek tartották és ötévesen már nyilvános koncertet adott. Így természetes is volt, hogy jövőjét a zene világában képzelte el. A Zeneakadémián Hubay Jenő tanítványaként készült a hegedűművészi pályára, míg Koessler János növendékeként zeneszerzést tanult. Zenei tanulmányai mellett 1896-ban jogi doktorátust is szerzett, majd Párizsban a Lamoureux-zenekar muzsikusa volt. Első önálló és bemutatott kompozíciója, az 1895-ben írt Jogász csárdás volt. Első színpadi művét 1899. szeptember 2-án tűzte műsorára a budapesti Magyar Színház, a Mérei Adolf szövegére írt Tilos a bemenet! című énekes bohózatot. Neve ekkor még nem csengett ismerősen a színházkedvelők előtt. A szerény fiatalember egy szép napon azzal kopogott be a Népszínház igazgatójához, hogy most készült el zenés darabjával, ha érdekelné, nézze át. Az igazgató - úriember lévén - udvariasan megköszönte a kéziratot, majd szépen betette a fiókjába. Jóformán meg is feledkezett róla, s csak akkor vette elő, amikor nem volt új bemutatandó darab a tarsolyában. Így jobb híján színre vitte a darabot. Ez volt a Bob herceg, minek 1902. december 20-án tartott bemutatója után már mindenki ismerte Huszka Jenő nevét.

A darab óriási sikert aratott, a kritika nem győzött lelkendezni. A kedvező fogadtatáson felbátorodva Huszka még tucatnyi népszerű operettet írt, köztük a Lili bárónőt, a Mária főhadnagyot, a Gül Babát. 1903. november 6-án Beöthy László operettszínháza, a Király Színház is Huszka-operettel nyitotta meg kapuit, méghozzá a zeneszerző második operettjével, az Aranyvirággal. Nemcsak korának - és napjainknak is - egyik legnépszerűbb magyar operettszerzője volt, hanem a zeneszerzők jogvédelmének képviselője is: az 1907-ben alakult Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete, illetve a Szerzők Mechanikai Jogait Védő Részvénytársaság elnökeként szinte az elsők között foglalkozott Magyarországon a szerzői jogvédelem kérdéseivel, s próbálta meg kezelésének szervezeti kereteit kialakítani. 1960-ban hunyt el.

 Huszka Jenő életéről bővebben a Szinészkönyvtárban.