Ify Lajos

1893-1967

Fonyód első plébánosa

Balatoni Kurír, 1942. jún. 4. 3.p.A fonyódi plébános ezüstmiséje

Ify Lajos fonyódi r. k. plébános május 31-én tartotta ezüstmiséjét. Ez alkalommal egyházközségeinek hívei bensőséges, meleg ünneplésben részesítették. Szentmisénél dr. Varga Sándor badacsonytomaji és Varga Béla balatonboglári plébános, orsz. gyűl. képviselő segédkezett. A somogyvári espereskerület papságát Futó Dezső lengyeltóti esperes-plébános képviselte. Szentmise alatt az egyházi énekkar énekelt. Az ezüstmise után több, mint ezer ember részesült a jubiláns áldásában. Ennek végeztével a plébánia hivatalban üdvözölte a tantestület nevében Csutorás F. László, a fonyódi r. k. egyházközség részéről f. Vass Lajos, a balatonfenyvesi egyházközség részéről Földváry Miksa őméltósága, a fonyódligeti egyházközség részéről Szecsődy Ferenc és Ilkovics Antal, az alsóbélatelepi egyházközség részéről Botond Ernő őméltósága, a polit. közs. részéről May József községi főjegyző, ágh. ev. egyházközség részéről Hering Sándor MÁV áll. felv. Ezen kívül küldöttségileg üdvözölte a m. kir. posta, a levente egyesület, az iparosság és a KALOT. Délután köszöntötte az általa elsőnek keresztelt Takács Erzsébet, a KALÁSZ nevében és az első házaspár, akit összeadott. Majd az iskolák üdvözlése következett. A fiúiskola szép énekkel és versekkel, a polgári iskola növendékei kedves énekkel és beszéddel, majd az elemi iskola növendékei bájos énekes jelenetekkel és „St. Tarzicius” c. színdarab előadásával köszöntötték a fonyódi plébánia megalapítóját és egyben első plébánosát. Ify Lajos 23 évi fonyódi működése alatt bár szerényen, de igen szorgalmasan dolgozott. Az ő nevéhez fűződik a plébánia megalapításán kívül annak megépítése, a templom megépítése, majd később megnagyobbítása, a hősök oltárának, a kampanellának építtetése, harangok, orgona, s a teljes belső templomi felszerelés beszerzése, a régi iskola renoválása, új iskola építése, négy egyházközség alakítása és 5 kápolna építése. Nincs az egyházmegyében még egy ilyen község, ahol 23 év alatt ennyi alkotást végzett volna egy személy. Sohasem fogja elfeledni a fonyódi nép, hogy mit jelent számára Ify Lajos plébános, aki emellett a szegények jóságos segítője. A bensőséges ünneplés a késő délutáni órákban ért véget. (Kenedi Zoltán)

lásd még:

- A fonyódi bucsu - 1920

- A fonyódi r. k. egyházközség önállósitása. - 1920

- A fonyódi templom felszentelése. - 1921

Ify Lajos szüleinek sírja a fonyódi temetőben

Felirata:

Ify József B.keresztúr 1860-1931

Ify Józsefné Szalay Rozália N.Gulács 1857-1928

Ify Lajos Keszthely, 1893 Fonyód első plébánosa +19..

Az itt következő rész forrása:

Index - BUDAFOK-TÉTÉNY, múlt, jelen, jövő - Törzsasztal - Fórum

Az Ify-család történelmi múltja a XVI. századi Erdélybe vezet vissza, legelső ismert ősükig, a nagyváradi főispánságig jutott Ify Jánosig, aki a somlyói-ág béli Báthori-fivérek (András és Gábor) nevelőjeként említtetik a krónikák megsárgult lapjain. Erdőelve fejedelmi trónján, az 1479-ben első Báthoriként kerülő, tudottan írástudatlanként ecsedi-István még mint vajda után, András, majd újra István és Kristóf, Zsigmond és András bíbornok, majd megint István és Zsigmond után ”végre”, 1608-ban utolsó Báthoriként fejedelmi székbe jutó Gábor ”basa” tanácsnokaként, annak zsarnoksága, ”hiúsága és kéjvágyósága” okán történt Bethlen Gábor általi elcsapása, s Szilassy János és Nadányi Gergely uramék meggyilkoltatása miatti menekültében Szegeden át került a család ”Magyarországba”, ott is a Balaton vidékére, hol is Keszthely környékén gyökeret verve hosszú éveken át virágzott. A család egy rebellis tagját említik még a históriák, az 1830-as években Balatonkeresztúron jobbágylázító Ify Györgyöt, kit elfogatván fővesztésre ítéltek, de betyároktól megszabadítván fogságából végül Simontornyára menekült, hol végre jó útra térve megvetette az Ify-család ottani ágát. Ezen felvezetések után visszatérve a keszthelyi Ify-ághoz és a belőle nyíló Ify Lajoshoz, annyi tudható, hogy édesapja folytatott a Monarchia béli boldog békeidőkben a Balaton fővárosaként emlegetett Keszthelyen ”jól menő” ügyvédi praxist. Három fiút hagyott maga után. Lajost, az 1980-as években magtalanul elhunyt budapesti MÁV Kórház szemész professzoraként, egyetemi katedrán is oktató Imrét és az I.vh. legelső ütközeteiben, 1914. szeptemberében, 29 éves korában hősi halált halt, különben Keszthely szerte ügyes kezű fodrászként ismert Kálmánt. Kálmán, korai halála ellenére a családi ”hagyományokat” ápolva két fiú árvát (ifj Kálmán és József), s a harmadikúkkal (Ferenc) várandós hitvesét hagyta hátra, kik az özveggyé lett Kapa Mária újpesti gazdag bútorgyáros családjához megtérve jutottak Budapestre, hol ifj. Kálmán és József révén a család leányágon virágzik tovább.

És akkor a lényeg: Ify Lajos A Keszthelyen született legifibb Ifynek, a természettudományok felé irányított Imre és a kézműves szakma felé terelt Kálmán után szülei a papi hivatást választottak. Lajos fiatalon került az egész élete szerelmeként meghatározó Fonyódra, hol mint fiatal káplán, nagy buzgóságával vetette bele magát a törökök megszüntette, gróf Zichyek hatalmas birtokából, 100 holdnyi adományozással kiszakított Fonyódi plébánia megteremtésébe. Segítségére volt ebben a budapesti Gázgyár vezérigazgatójaként fővárosszerte ismert (később 1925 és 1932 között főpolgármester) ám itt a Balaton-partján elsődlegesen szép villájáról ismert dr. Ripka Ferenc. Segítségével 1921. augusztus 13-a szombatján, 2000 előkelő vendég előtt, köztük Boglár tetemes birtokosával Gaál Gasztonnal és gróf Hunyady Ferenccel, Rott Nándor veszprémi megyéspüspök által az 1920-ban alapköve letett fonyódi plébánia felszenteltetett. E plébánia első vezetője volt az alapítástól 1921-től 1949-es önkéntes száműzetéséig Ify Lajos atya. Vezetése alatt Fonyód Nagykönyvébe jeles betűkkel iktatott be a költői szépségű beszédeiről híres plébános, a háború utáni éveket karakánsága miatt megsínylette, így a megalázó félreállítása helyett magától lemondva vonult vissza Szent György hegyi családi birtokára, hol az 50-es években önerőből építette fel remetelakát, a zarándokoknak üzenő Emmaus felirattal ékített Ify-kápolnát. (Első és utolsó állomáshelyén a kor jellemzőjeként Abaligeti Kázmér békepap követte őt egészen 1976-ig, kit káplánként ugyan segített, ám otthonában is gyakran maga misézett.) Otthonául lett tanúhegyen három szobája volt. Egyikben tárolta a harmóniumait, a másikba óráit fabrikálta, míg a harmadik, pihenőnek használt helyisége falán lógott a sokaknak emlékezetes Lehel-kürt másolata. Míg ez utóbbi a magyarság eredetére emlékeztette, úgy óraműhelye az idő múlására figyelmeztette, míg harmóniumai rakhelye az egyházközösségéhez való tartozását jelképezte. Kápolnája előtt a zarándokoknak és fonyódi szerettei jelzésére nagy póznán egy magyar lobogót tartott melynek felhúzásával jelezte látogatóinak otthonlétét, s az általa irányába foganatosítható látogathatóságát. Végül a legendáról! Ify Lajost végrendelkezése szerint, az önként vállalt száműzetésének helyszínéül választott Szent György hegyi kápolnájánál temették el, a remetelak felett, hol sírköve a következő feliratával tudatja az arra járókkal magának szánt utolsó intelmét: ”Ludovici Memento Mori” vagyis Lajos, emlékezz a halálra!

"Szül. Keszthelyen (Zala m.) 1893. nov. 16-án, I. József balatonkeresztúri kovács és Szalai Rozália szülőktől. A középiskolát és a teológiát Pécsett végezte. Pappá szentelték 1917. máj. 26-án a pécsi egyházmegye szolgálatára. Káplán Nagynyárádon 1917. júl. 1-től, Villányban 1918. márc. 1-től, Kárászon 1918. dec. 15-től. A veszprémi egyházmegyében admin. Fonyódon 1920. június 15-től, az egyházmegyében véglegesítették 1923. Zsinati vizsgát tett 1929. okt. 20-án. Plébános 1929. nov. 5-től. Javadalmáról lemondott 1949. júl. 1-én és Szentgyörgyhegyen élt magányában, ahol hosszú szenvedés után † 1967. szept. 19-én 74 éves korában. Nevéhez fűződik a fonyódi plébánia alapítása, a templom bővítése, orgonával, harangokkal való ellátása és felszentelése, a plébániáház és az iskola építése. Az ő idejében telepedtek meg Fonyódon a szegedi Iskolanővérek, Balatonfenyvesen és Fonyódligeten kápolna is épült. Kitűnően értett az orgona és a harmónium építéséhez és karbantartásához.”