| Móricz Béla: Fonyód - 1956 |
|
|
|
|
Móricz Béla: Fonyód. - Somogyi séták, 3. - Siófok, 1956. 99 p.
Bevezető
Fonyód Magyarország legnagyobb vendégforgalmi vidékének, a Balatonnak , egyik máról holnapra nagyra nőtt nyaralótelepe. Bár őskori településhely, múltjára vonatkozó minden emléke, két elpusztult várának árka. Történelmét csak hézagosan ismerjük, de azt tudjuk róla, hogy az elmúlt évezredek alatt sokszor vált pusztává és sokszor települt újra. A Balaton vizéből kiemelkedő kettős hegyét éppúgy lakták az őskori népek, mint az ókori rómaiak és a népvándorlás időszakának jövő-menő törzsei. A magyar kor hajnalán a pogány Kupa vezér birtokolta. Vára híres sasfészek volt, területe pedig sokáig hozzáférhetetlen sziget, a nagy tó és egy zsombékos, nádas-sásos mocsártenger közepén. A török harcok idején, dacos magyar végvár, majd bukása után sivár pusztaság, melybe az élet alig kétszáz előtt kezdett visszalopakodni. A múlt szászad elején füves puszta, amelyen uradalmi cselédek barmokat legeltettek és nincstelen zsellérek verejtékeztek, hogy a hegy oldalain erdőt irtva, szőlőt honosítsanak meg. Kultúrája semmi, lakóssága alig száz lélek. Házai uradalmi istállók, gulyahálások, halásztanyák, vagy piciny hegyi pincék. Ebből az elmaradottságból nőt ki, - jóformán csak a huszadik század fordulóján a mai Fonyód. Az a nyaralótelep, amelyet az akkor kivirágzott Balaton-kultusz épített fel, de amelynek fellendüléséhez a lehetőséget a páratlan szépségű fekvése és fürdőzéshez kiválóan alkalmas partviszonyai adták. Táját ősi természeti erők formálták, amelyekkel szemben évezredes harcot vívott az ember, míg végre napjainkban diadalmaskodott felette. A nagy tavat céljai szolgálatába állította és mocsaras határát, a Nagybereket, dús termőfölddé alakította át. Ezzel Fonyód nemcsak az üdülés, de a lenyűgöző hatalmú emberi munka területe is lett. Szépségei elbűvölik, természetátalakító változásai pedig elismerésre ragadják a szemlélőt. Kialakulása, múltja, jelene, fejlődése és jövője figyelmet érdemelnek. E könyvecske célja is az, hogy felkeltse a figyelmet az olvasóban Fonyód iránt, néhány történeti fejezetben és egy körséta keretén belül. Fogadják szívesen, mert nem száraz tudományt, hanem mesélgető útitársat találnak benne.
Siófok 1956.
|