Fonyód ábrázolása a II. katonai felmérés szelvényén – 1853

A második katonai felmérést I. Ferenc rendelte el (Franciskánus felmérés vagy Franzische Aufnahme) és 1806-tól 1869-ig tartott. A hosszan (63 évig) elhúzódó térképezés lapjait szintén 1:28 800 méretarányban rajzolták. A második felmérést a háromszögelési hálózat kialakításával és a kor legjobb műszereivel (vége felé már teodolittal) végezték. A domborzat kiemelkedéseit kezdetben még mindig "szemrevételezve" térképezték és a térképeken pillacsíkokkal jelezték a lejtőt. Magyarország felvétele 1829-1867 között történt meg. A II. katonai felmérés térképei tartalmukban és rajzi kivitelükben lényeges előrelépést jelentettek. A település neve pontosabb, magyar nyelvűek a felíratok, bár számuk elég kevés és nem jelzi az utak és a kisebb területek nevét. Már feltüntették a magassági adatokat, egységes a jelkulcs használata, az úthálózat és a vízrajz ábrázolása jobb és pontosabb.

A II. katonai felmérés szintén 1:28.800 méretarányban, de az elsőnél lényegesen magasabb műszaki színvonalon folyt 1806-1869 között. A második felmérés során a térképészeti, a háromszögelési és térkép sokszorosítási szervezetek, valamint a Napóleon által alapított milánói katonai térképező intézet összevonásával 1839-ben létrehozták a bécsi Katonai Földrajzi Intézetet. A második felmérést még nem fejezték be teljesen, amikor korszerűbb felmérési eszközök és eljárások alapján 1:25.000 méretarányú új felmérésbe kezdtek.

A katonai mérnök-geográfusi kar századosa, Theodor von Wanka irányítása alatt dolgoztak a mérnökök.

A II. katonai felméréskor 1853-ban rajzolt fonyódi térkép tulajdonképpen a telekkönyvek felfektetésének célját szolgálta, tehát abban az időben készült, amikor a hegy egy része a kisemberek kezére került s lényegében az 1848-as állapotokat tükrözi.

(folytatása: Fonyód-Fürdőtelep c. helytörténeti folyóirat 2006. évi száma)